Irodai gyümölcslé és a szerelem
Nem törődtél magaddal, emiatt fel se tűnt az irodai gyümölcslé, amit az asztalodra készítettem. Amikor annyi év után először megpillantottalak, ahogy az enyémmel szemközti ablakban álltál és kecses kontyba fogtad a hajad, egyből felismertelek. Titokban leellenőriztettem a papírjaidat az asszisztensemmel. Kíváncsi voltam, mikor vettek fel a cégemhez. Kiderült, hogy igazam volt. Aznap kerültél hozzánk. Szóval nem csak képzeltelek. Elöntött a harag.
Mégis törődtem veled. Törődtem, mert hiába haragudtam rád, sosem tudtalak elfelejteni igazán. Szóval még aznap becsempésztem hozzád az első pohárnyi Mennyországot, ami nekem is mindig jobbá tette a napjaimat. Eperlé volt. Azért eper, mert tudtam, hogy milyen ügyetlen vagy. Piros pulcsit viseltél aznap. Reméltem, hogy abból tényleg könnyen kijön majd a folt, ami néhány perccel később valóban megjelent valahol a hasad tájékán. Igyekeztem némán kuncogni. Nem akartalak megbántani vele. Inkább csak büszke voltam magamra. Büszke, hogy még ennyi év után is pontosan tudom, hogy milyen vagy. Te elpirultál. Nem szitkozódtál. Inkább igyekeztél feltűnés nélkül elintézni az ügyet. Igazából el kell ismernem, hogy nagyon bájos voltál. Még a foltos pulcsiddal együtt is, mikor rád néztem csak arra tudtam gondolni, hogy milyen lélegzetelállítóan is nézel ki. Gyönyörű voltál, mint mindig. Szépséges, de szomorú. Nem arról volt szó, hogy magadtól az irodai gyümölcslé fogyasztása meg se fordult volna a fejedben. Magadtól nem ittál egyáltalán semmit. Ezt fájt látnom. Ezért döntöttem úgy, hogy ideje, hogy megvigasztaljon téged valaki. Annak ellenére, hogy én miattad voltam szomorú. Mégis úgy éreztem, hogy eljött az ideje annak, hogy valaki gondot viseljen rád. Ideje, hogy kapj egy kis gyöngédséget. Ez a valaki pedig, akitől mindezt megkapod…
Én szerettem volna lenni.
Irodai gyümölcslé minden egyes nap
Te nem tudtad, hogy ki tette minden egyes reggel az asztalodra. Én igen. Először nem értetted. Megpróbáltad tovább ajándékozni a munkatársaidnak. Irodai gyümölcslé. Az elején még ők sem tudták, hogy tőlem van, ezért elfogadták, pedig kizárólag miattad jöttem át naponta a szemközti irodából, hogy egy pohárnyi vidámságot és egészséges életörömöt csempésszek a hétköznapjaidba. Kénytelen voltam összebarátkozni a kollégáiddal és megkérni őket arra, hogy ne fogadják el többé tőled a kizárólag neked szánt irodai gyümölcslé finomságát. Reméltem, hogyha eleget várok, akkor egyszer újra eléd állhatok és hálás leszel nekem a kedvességemért. Visszaemlékeztem azokra az időkre, amikor még legjobb barátok voltunk egyszer még nagyon régen. Aztán a gimnáziumban együtt eltöltött éveinkre. Titokban jártál akartál járni velem. Túlságosan számított neked mások véleménye. Nagyon megsebeztél a titkolózással. Először izgalmasnak találtam. Később viszont már fájt, hogy szégyellsz. Emiatt szakítottam veled.
Irodai gyümölcslé mindenkinek
Az elején csak azt szerettem volna, hogy kicsit egészségesebb legyél. Az alkalmazottam voltál és úgy gondoltam, hogy egy jó főnöknek kötelessége odafigyelnie a beosztottjaira. Rájöttem, hogy kellemetlenségeid támadhatnak abból, ha ennyi kitüntetett figyelmet kapsz. Tudtam, hogy a kollégáid már elkezdtek irigyelni, neked pedig fogalmad sincs miről is van szó. Emiatt az egész iroda számára rendeltem irodai gyümölcslé utánpótlást. Korábban csak a legszűkebb csapatom részesült ebben a kedvezményben, de rájöttem, hogy minden alkalmazottam megérdemli ezt. Mellesleg igen egyszerű volt elintézni mindent. Az alábbi linket az asszisztensem küldte át, aminek nagy hasznát vettem.
Irodai gyümölcslé és az üzenet
Hetekig gondolkodtam, hogyan fedhetném fel magamat előtted. Akkor már hálás voltál az apró figyelmességekért, amiktől az elején még csak zavarba jöttél. Elkezdett érdekelni, hogy ki állhat a dolgok mögött. Abban sem voltam biztos, hogy még egyáltalán képes lennél-e felismerni engem. Lefogytam. Sikeres ember lettem. Egy valami azonban nem változott. Még mindig szerelmes voltam, ráadásul beléd, mégsem mertem eléd állni. Tudtam, hogy képtelen gondolat, mégis aggódtam, hogy mi lesz, ha még most is szégyellni fogsz engem. Te nem tudtad, hogy én vagyok a téged alkalmazó cég tulajdonosa, ami igazából meglepő, mert mások tisztában voltak vele. Téged azonban jobban lekötött a munkád, mint az irodai pletykák. Ezt becsültem benned. Végül te kezdeményeztél. Egy cetlit raktál s poharad mellé, miután távoztál az irodából. Először rövid üzeneteket kezdtünk el váltani egymással. Napjában egyre többször. Sosem próbáltad meg meglesni, hogy ki is lehetek. Te betartottad a játékszabályokat. Nem rajtad múlt, hogy végül mégis hamarabb találkoztunk, mint ahogy azt elterveztem. Lehetséges, hogy sohasem találkoztunk volna újra, ha csak rajtam múlik. Hajlamos voltam veled kapcsolatban mindig mindent újratervezni.
Kiborult irodai gyümölcslé, bevásárlóközpont és eperdzsem
Aznap magadra borítottad a narancslevet. Fehér ing volt rajtad. Emiatt indultál el a közeli bevásárlóközpontba. Én pedig azért, mert megkívántam az eperdzsemet. Ott találkoztunk újra. Egyből felismertél és elszégyellted magad, mert irodai gyümölcslé rostos nedvével volt borítva az inged. Én pedig mindennél jobban örültem neki. Mivel egyből felismertél.
Sikerült megbeszélnünk a dolgokat. Végül az is kiderült, hogy egész idő alatt nem engem szégyelltél, még a gimnáziumban se, hanem magadat.
Lehetett volna egyszerűbb ugyan, de én mégis hálás vagyok. Mert megtaláltalak, és végre tudok segíteni abban, hogy elhidd, nem kell többé szégyenkezned.
Szeretlek.